Új, fegyvergyártó cégekre fókuszáló európai ETF-et indít az Amundi – írta meg a Financial Times. A vagyonkezelő óriás azért lát fantáziát ebben a szektorban, mert az európai országok katonai kiadásainak felpörgésére számít. Európában nemrég jött létre az első hadiipari ETF, de az új idők szavára hallgatva ugyanilyen lépést tervez számos más vagyonkezelő is.
Magyarország az akkumulátorgyártás egyik európai központjává válik, miközben a globális piac kihívásokkal néz szembe. A CATL és a SEMCORP vezetői a panelbeszélgetés során a beruházásaik állapotáról, a munkaerőpiaci kihívásokról, a piaci trendekről és a beszállítói kapcsolatok buktatóiról is beszéltek. Milyen szerepet játszik hazánk az elektromobilitás jövőjében? Hogyan látják a magyar beszállítók esélyeit a kínai vállalatok piacán? És mi kell ahhoz, hogy a magyar akkumulátorgyártás versenyképes maradjon? A védelmi ipart ugyanakkor szintén kitörési pontként tartják számon járműipari berkekben, és az ezekben rejlő lehetőségekről is szó esett a Portfolio Járműipar 2025 konferencián.
Boris Pistorious német védelmi miniszter határozottan elutasította azokat a felvetéseket, hogy Németország visszavonhatná az F-35A Lightning II vadászgépek beszerzéséről szóló döntését az Európa és az Egyesült Államok közötti feszültségek miatt. A 35 darabos megrendelés elsősorban a német légierő nukleáris szerepvállalása miatt szükséges - számolt be a The Aviationist.
A Boeinggel tárgyalt Jászai Gellért, a 4iG elnöke és Magyarország nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős nagykövete, valamint a hazai űriparról és űrkutatásról és védelmi kérdésekről beszélt amerikai kormányzati szereplőkkel – derül ki Jászai Gellért LinkedIn-posztjából.
Az Európai Parlament jelentősen megemelné az uniós védelmi ipar fellendítésére szánt EDIP-program költségvetését, a Bizottság által javasolt 1,5 milliárd euró helyett 15 milliárdot (6000 milliárd forintot) különítene el a frissen felvetett SAFE-hitelalapból. Emellett 5 milliárd eurót (2385,5 milliárd forintot) szánnának az ukrán védelmi ipar támogatására, amit a tagállamok még nem hagytak jóvá – számolt be az Euractiv.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Donyeck régióba látogatott, ahol drónegységek parancsnokaival találkozott a stratégiai fontosságú Pokrovszk város közelében, miközben az ukrán csapatok hónapok óta védik a területet az orosz támadásokkal szemben. Közben egy másik tájékoztatásában azt közölte az ukrán elnök, hogy Katonai Kabinet ülést tartott Harkivban.
A francia kormány 450 millió eurós állami befektetési alapot hoz létre, amelybe a lakosság legalább 500 eurós (200 ezer forintos) összeggel szállhat be, hogy közvetett módon védelmi ipari vállalatok részvényeseivé váljon. A finanszírozást a katonai reindusztrializációjára használják fel, és jelentős hozamfizetést ígérnek a lakosságnak.
Az ukrán számítógépes katasztrófaelhárító csoport (CERT-UA) figyelmeztetést adott ki célzott kibertámadásokról, amelyek során kompromittált Signal-fiókokat használnak rosszindulatú szoftverek terjesztésére. A támadások elsődleges célpontjai a védelmi ipari cégek alkalmazottai és az ukrán hadsereg tagjai.
Az Európai Bizottság közös fegyverbeszerzési mechanizmust hozna létre, amely lehetővé tenné, hogy az uniós tagállamok egy központi készletből töltsék fel katonai arzenáljukat. Ursula von der Leyen, az EU-s végrehajtó testület vezetője szerint a kezdeményezés célja az európai védelmi ipar megerősítése és a tagállamok ellátási biztonságának növelése.
A Thyssenkrupp vezetősége elvetette a haditengerészeti divíziójának részleges értékesítését a Rheinmetall számára - derül ki a Handelsblatt gazdasági napilap pénteki beszámolójából.
A Rheinmetall, Európa legnagyobb lőszergyártója, piaci értékét tekintve megelőzte a kontinens vezető autógyártóját, a Volkswagent, ami jól mutatja a befektetők növekvő érdeklődését a védelmi ipari részvények iránt.
A Leonardo olasz védelmi vállalat jelentős bevételnövekedést prognosztizál: 2029-re akár 30 milliárd euróra is nőhet a jelenlegi 17,8 milliárd eurós bevételük. A növekedést új közös vállalkozások, organikus fejlődés és az európai védelmi kiadások jelentős emelkedése támogatja - számolt be a Defense News.
Az Európai Unió vezetői rendkívüli csúcstalálkozón hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi az elkövetkező öt évben. A cél az európai védelmi ipar fejlesztése, a stratégiai függőségek csökkentése és a kulcsfontosságú katonai képességek – például rakétavédelem, dróntechnológia és kiberbiztonság – gyors megerősítése. A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.
Az európai védelmi vállalatok jelentősen növelték lobbitevékenységüket az Európai Unió intézményeiben, miután a brüsszeli döntéshozatal egyre nagyobb szerepet játszik a kontinens védelmi politikájában. A Politico adatelemzése szerint a tíz legnagyobb európai védelmi vállalat lobbiköltségei 2022 és 2023 között 40 százalékkal nőttek kihasználva a fegyverkezési lázat. Ezzel párhuzamosan a cégek brüsszeli képviseletei is bővültek, hogy hatékonyabban befolyásolhassák a védelmi kiadásokat és politikai döntéseket.
Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen nyilvánvaló, és talán kevésbé egyértelmű hatásai lehetnek az ukrán frontra az amerikai támogatások felfüggesztésének. A témában vendégünk volt Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője. Az adás második részében a felfegyverkezés időszakába lépő Európa tőzsdepiaci nyerteseiről volt szó. Arról, hogy hogyan érdemes befektetőként tekintenünk az európai védelmi ipari vállalatokra, Kaszab Balázst, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Orosz rakétaszakértők többször is Iránba látogattak az elmúlt évben, ami a két ország közötti védelmi együttműködés elmélyülését jelzi – derül ki a Reuters által áttekintett utazási és foglalkoztatási adatokból.
Az európai országok az elmúlt években jelentősen növelték katonai kiadásaikat, válaszul az orosz–ukrán háborúra és a transzatlanti kapcsolatok bizonytalanságára. A legújabb bejelentések szerint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság tovább emelik a védelmi költségvetésüket, de még így is elmaradnak Moszkva növekvő fegyverkezési kiadásai mögött. Miközben Európa haderejének modernizálására és fegyvergyártási kapacitásainak bővítésére törekszik, komoly kihívásokkal néz szembe: nem tudni, hogyan lesz pénz még több fegyver megvásárlására.
Bár az EU számára jelentős kiadásnövekedést jelentene a védelmi beruházások felfuttatása, a gazdasági hatások már rövid távon is kedvezők lehetnek. A Kiel Intézet elemzése szerint a védelmi kiadások növelése akár 0,9-1,5 százalékponttal is hozzájárulhat az európai GDP bővüléséhez, mivel a hadiipari beruházások munkahelyeket teremtenek és fellendítik a technológiai innovációt nagyon rövid idő alatt. Hosszú távon pedig a védelmi iparba áramló források javíthatják az uniós gazdaság versenyképességét, különösen a termelékenység növekedésén keresztül. Mario Draghi, volt EKB-elnök reformcsomagja szerint a megfelelő koordináció és közös uniós finanszírozás segíthet abban, hogy a védelmi beruházások ne csak az európai biztonságot erősítsék, hanem gazdasági előnyöket is teremtsenek. Az uniós gyártók előnyben részesítése és a védelmi beszerzések EU-s összehangolása szintén hozzájárulhat az ipari kapacitások fejlesztéséhez és a gazdasági növekedéshez.